Hálaadás
Köszönöm Istenem az
édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem
ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó
áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal
dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke
csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az
édesanyámat.
Köszönöm a lelkét,
melyből reggel, este
imádság száll Hozzád,
gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét,
mely csak értem dobban
– itt e földön senki
sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét,
melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az
édesanyámat.
Te tudod, Istenem –
milyen sok az árva,
Aki oltalmadat,
vigaszodat várja.
Leborulva kérlek:
gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek
nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket
áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat
takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám
járását-kelését,
Áldd meg
könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát,
melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel
az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem,
legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az
édesanyámat!!!
/Dsida Jenő/
