„Néha csak feladnám és tovább sétálnék, választanék egy
másik életet, egy egyszerűbbet, kevesebb meglepetéssel és kihívással, aztán meg
belegondolok, hogy az a vesztesek játszmája, aztán meg pofozom magam, hogy
miért vesztesezzem le azt, aki ácsorog, hisz én is azt teszem. Aztán meg ismét
jár az agyam, és beugrik, hogy de nem is, mert haladok ám előre, fogják a
kezemet, csak minden úgy összefolyik. Olyan nagyon. Nem is értem. Mindenesetre
nyugtat, hogy a legjobb tanulók kapják a legnehezebb leckéket.”
/Oravecz Nóra/
