„Átölelte derekamat, fulladás-szorosan összesimultunk.
Lábujjhegyre álltam. Lehajolt hozzám, szája végigfutott az enyémen.
Lehunytam a szemem, a lámpafény átragyogott a szemhéjamon.
Sosem lenne merszem megfogalmazni (mert úgysem tudnám),
mit éreztem, amikor megcsókolt,
előbb tapogatón, majd önfeledten.
Meglehet, felemelt; a lábam nem érte a földet.”
