Szavak
Szavak, melyek elsuhannak,
De belül, mégis megmaradnak.
Szavak, mik olykor előbújnak,
S nyugodni nem hagynak.
Szavak, melyek elgondolkoztatnak,
Némelyek felvidítanak,
Mások elszomorítnak.
Szavak, mik sokszor nem hatnak,
Fülem mellett elsiklanak.
De vannak szavak,
Mik kedvességgel, értelemmel átszőve szólnak,
S van, mikor bántóan hatnak.
De a lényeg, hogy vannak szavak!
Hisz mind valahol megmaradnak.
Szavak, mik megfognak,
S magukkal ragadnak.
De fontos, hogy vannak szavak,
Ha mind magukról, nem is hallatnak,
Mert van, amit csak a szívek hallanak,
S a lelkek, mint jó postás, továbbítanak.
Van úgy, hogy nem kellenek szavak,
Egy érintés, egy pillantás néha kedvesebben szólnak,
Mint a legédesebb szavak.
Bár, akkor sem árt, ha vannak szavak.
Szavak, melyek elsuhannak,
De belül, mégis megmaradnak.
Szavak, mik olykor előbújnak,
S nyugodni nem hagynak.
Szavak, melyek elgondolkoztatnak,
Némelyek felvidítanak,
Mások elszomorítnak.
Szavak, mik sokszor nem hatnak,
Fülem mellett elsiklanak.
De vannak szavak,
Mik kedvességgel, értelemmel átszőve szólnak,
S van, mikor bántóan hatnak.
De a lényeg, hogy vannak szavak!
Hisz mind valahol megmaradnak.
Szavak, mik megfognak,
S magukkal ragadnak.
De fontos, hogy vannak szavak,
Ha mind magukról, nem is hallatnak,
Mert van, amit csak a szívek hallanak,
S a lelkek, mint jó postás, továbbítanak.
Van úgy, hogy nem kellenek szavak,
Egy érintés, egy pillantás néha kedvesebben szólnak,
Mint a legédesebb szavak.
Bár, akkor sem árt, ha vannak szavak.
/Fridli Zoltán/
